IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

A falusi turizmus fogalma

A falusi turizmus elsősorban a vidéki - nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő - településeken (faluban, tanyán, tanyás térségben) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. A falusi vendéglátás ezenkívül valójában bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész) kielégíti a falusi vendéglátással szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket. Ami fontos, az maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája.
A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját. A falusi turizmus lényege nem egyértelműen a falu, hanem a falusias környezet. (Magyarországon például tipikusan vannak olyan városok is, amelyeknek egyes részei kifejezetten falusias arculatot mutatnak.)
A falusi turizmus a városi ember találkozása a természettel. A falusi élet mindig is vonzotta a városi embert, aki szeretné újraépíteni kapcsolatát a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az ősei tudtak-ismertek. A falusi ember ismeri a természetet, amiből a városi ember régen kiszakadt. Falun élni annyi, mint újra a természetben élni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Ennek nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton lenni ? elég ha háborítatlanul természetes és ember által nem túlságosan átalakított.
A falusi vendéglátás feltétlenül komplex módon értelmezhető, mert jóval több mint az alapvető szállás és étkezési szolgáltatások biztosítása, a falusi vendéglátás a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság (az földművelés és az állattenyésztés), a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. Így aztán a szabadidő eltöltéséhez szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat is a falusi vendéglátás szerves részeként kell kezelni.
A helyi és regionális vonzerővel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítéséhez szükséges az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók jó együttműködése. A falusi-tanyai vendéglátás céljai röviden az alábbiak:
a meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások hasznosítása
a természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fejlesztése
a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, megélhetés vagy kiegészítő jövedelemforrás biztosítása
az agrártermelés kiegészítése, alternatívája, a helyi termelésű, előállítású termékek számára értékesítési lehetőség biztosítása helyben, azaz összességében véve az ún. paraszti gazdálkodás gazdaságosságának növelése
a falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését, illetve javítását, az egyes városiak gondolkodását behatároló negatív előítéletek leküzdését és a falu hajdani rangjának visszaszerzését.
A falusi vendéglátás kialakulását és fejlődését a kedvező természeti és épített környezeti adottságok természetesen nagymértékben elősegítik, de esetleges hiányuk, vagy a reméltnél, a szükségesnek ítéltnél kisebb vonzerejük nem teszi lehetetlenné az egyes falvak bekapcsolódását. Nagyon sok múlik ugyanis az emberi tényezőn, azon hogy a helybéliek mennyire képesek azonosulni a falusi vendégfogadás gondolatával, mennyire ismerik fel az aktív és tevékeny önszerveződés, összefogás szükségességét. Színvonalas alapszolgáltatásokra épülő, megfelelő hozzáállással létrehozott, vonzó szabadidős programokkal a természeti és műemléki látnivalók hiánya bizonyos mértékig ellensúlyozható, vagyis a falusi vendéglátás azokon a vidékeken is megteremthető, ahol gyakorlatilag a hagyományos kiránduló vagy üdülőturizmus semmilyen vonzó látnivalója, programja sem mutatható fel.
A falusi vendéglátáshoz nem feltétlenül szükséges, hogy a település egyedülálló turisztikai látnivalóval rendelkezzen. Persze nem árt, ha a falu fel tud mutatni valami különlegességet, amellyel ajánlatainak egyedi jelleget tud kölcsönözni, de ennek hiánya nem kizáró ok - a nem létező természetes vagy épített vonzerő pótolható vendégszeretettel, a vendéggel való foglalkozással. Hiszen mit is kíván a vendég?
Egészséges környezetet és szép tájat
Minőségi szállást (felszereltség, kiszolgálás)
Vendégszerető fogadtatást a helyi lakosok részéről
Ápolt faluképet, nyugalmat
Kiegyensúlyozott ár-szolgáltatás arányt
Minőséget az étkeztetésben (például helyi ételkülönlegességeket)
A szabadidős és sportfelszerelések jó állapotát, minőségét
Ehhez elsősorban az kell, hogy az önkormányzat szót tudjon érteni a helyi vállalkozókkal és viszont; hogy sikerüljön kialakítani a faluban egy aktív magot - turisztikai egyesületet -, amely maga mögé állítja mindazokat, akiknek szerepe van, vagy lehet a vendégfogadásban, a programkínálat színesítésében.
Vannak persze a falusi vendéglátásban helyzeti előnyt kölcsönző tényezők. Nagyobb eséllyel remélhet vendégeket az a falu, amely meg tudta őrizni a helyi népi építészet hagyományait, az épületek harmonizálnak egymással az utcákban, azaz az összbenyomás egységes falusi képet tükröz. Előnyt jelentenek a jó táji adottságok, az erdők, rétek, folyó- vagy más vízpartok közelsége, az érintetlen természet. Ugyancsak hasznos, ha a faluban vagy a környéken bemutatható népi mesterség vagy kézműipar található. Nem lebecsülendő előny a városokhoz mérten jó közbiztonság és minimális balesetveszély.
Vonzerőnek és programnak egyaránt beválik, ha a vendégek jelen lehetnek a paraszti munkánál, sőt kivehetik belőle a részüket. Bármilyen furcsa, de megfelelő "tálalás" esetén a vendég fizet azért, hogy dolgozhasson, hogy állatokat gondozzon vagy éppen földet műveljen, rétet kaszáljon, ahelyett hogy munkabért várna el cserébe.
A falusi vendéglátás megvalósítása településenként különböző! Profilt kell választani és ehhez igazodva, ki kell alakítani valamilyen arculatot. A profil megválasztása az adottságoktól és a potenciális kereslettől függ. Ezen a ponton találkozhatnak az egyéni megélhetési törekvések a falvak településfejlesztési elképzeléseivel, így jó esetben a mérnöki-műszaki elgondolások ötvöződnek a vállalkozási igényekkel.
A helyi vagy még inkább kistérségi turisztikai egyesület révén megoldható az érintettek összefogása, valamint az hogy idénytől függően regionálisan jellemző programokat állítsanak össze, és ezek ismertetőit eljuttassák a nagyobb utazásszervezőkhöz.
A falusi vendéglátás nyugodtan tekinthető olyan tevékenységnek, amelynek három fő szereplője van a szabályozórendszert működtető kormányzaton és a régiós szervezeteken kívül: az önkormányzat a vállalkozók és maga a lakosság.
A vendégek visszajárnak, ha elégedettek és azt kapták, amire vágytak. A legjobb befektetés a turista igényeinek minél magasabb szintű kielégítése. Ráadásul az elégedett vendég a legjobb reklámhordozó, hiszen a falusi vendéglátás esetében nagyon nagy a személyes kapcsolatok szerepe, és egyik család gyakran a másiknak adja a címet, ahol ő jól érezte magát.