A legjobb falusi szálláshelyek egy helyen, a falusi turizmus kedvelőinek!

A falusi turizmus egyre népszerűbb a hazai turisták körében. A statisztikai adatok szerint pihenésükhöz, nyaralásukhoz az emberek folyamatosan növekvő számban veszik igénybe a falusi szálláshelyeket. A nagyvárosok zsúfoltságával, rohanásával, anonimitásával szemben a városlakókat vonzzák a szép tájak, a vidék nyugalma, a falusi életmód, az emberek közvetlensége, a tájjellegű-, népi ételek és italok. Ez többek közt abból fakad, hogy szeretnék megismerni gyökereiket, és újraépíteni kapcsolatukat a természettel, melyből kiszakadtak.
Nem vitatható, hogy a falusi turizmus a legalkalmasabb arra, hogy a turisták közvetlenül megismerhessék egy tájegység életét és kultúráját. Ugyancsak a falusi turizmus pozitívumaként említhetjük az egészség megőrzésében és a regenerálódásban szerepet játszó tiszta levegőt, a nyugodt falusi környezetet, ahol az aktivitást biztosító programokban sem kell szűkölködni.
A vidéki élmények még teljesebb körének biztosítása érdekében a hagyományos falusi turizmus könnyen ötvözhető olyan további turizmustípusokkal is, mint az ökoturizmus, a kerékpár-turizmus, a lovasturizmus, a vadászturizmus, a horgászturizmus, a vízi-turizmus, a gyógyturizmus, a gasztroturizmus, a borturizmus, stb.
A falusi turizmus fogalom magában foglalja a szállást, az étkezést, és a programlehetőségeket. A minőségi szálláshely egy fontos alapot jelent a turista több napos tartózkodásához elvárt kényelem biztosítása miatt. A falusi vendéglátók a vendégek szerteágazó igényeihez nagy igyekezettel próbálnak igazodni, napjainkra több olyan szolgáltatással bővítették kínálatukat, amelyek a tömegturizmusra voltak jellemzők.

A falusi szálláshelyek fajtái:

- Vendégház:
Önálló épület, mely több szobával, mellékhelyiségekkel és főzési lehetőséggel rendelkezik. Jellemző, hogy a vendégházat egyidejűleg csak egy család vagy egy baráti társaság lakhatja, mely függetlenséget biztosít más vendégektől, illetve a szállásadótól.
- Lakrész / apartman:
Az épület kettő, illetve több szobából álló lehatárolt része, a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt.
- Vendégszoba:
A vendégek rendelkezésére bocsátható önálló lakóegység, amely egy lakóhelyiségből, és a hozzátartozó mellékhelyiségekből áll.
A fenti szálláshely típusok mellett kiegészítésként sátorozóhely is üzemeltethető.
A hivatalos besorolással ellentétben tágabb értelemben a falusi szálláshelyek közé sorolhatók egyes kereskedelmi szálláshelyek, mint a tájra jellemző, sajátos hangulatú vendégfogadók, panziók is.

A falusi turizmus története:

A falusi turizmus már a két világháború között virágzó tevékenység volt hazánkban. Az Északi középhegységben és a Balaton környékén már az 1930-as évektől színvonalas szálláshelyek és vendéglátóhelyek működtek. A második világháborút követő gazdasági visszaesés több mint két évtizedre teljesen megszüntette a falusi üdülés iránti igényt. A falusi környezetben történő üdülés iránt csak 1970-es években indult meg újra az érdeklődés, többnyire a művészek, a városi értelmiség részéről. Ők a megvásárolt falusi házak felújításával alakították ki a pihenőhelyeiket, ahová elhúzódhattak alkotni, vagy éppen szellemileg felfrissülni. A vidéki turizmus fejlődése viszont csak az 1980-as években indult el számottevően, melynek lényeges eleme a szállásadás és a vendéglátás. Ez idő tájt a megyei idegenforgalmi irodáknak jutott az a feladat, hogy egyre több falusi házat segítsenek bekapcsolódni a turizmus vérkeringésébe. A rendszerváltás óta számos kezdeményezés született a falusi turizmus fejlesztésére és szabályozására. Az EU is nagymértékben támogatja a vidékfejlesztést, melyből részesül a falusi turizmus is.